Mikosd kastély

Mentsük meg, mielőtt végleg elveszik!

A MIKOSDPUSZTAI MIKOS-ZIERER-KASTÉLY

Mikosszéplak községtől keletre fekszik Mikosdpuszta, a terület korábbi neve Belső-Soreke volt. A pusztát akkor létesítették, amikor taródházi báró Mikos Ede itt építtette fel romantikus stílusú kastélyát. A rezidencia egy tölgyerdő tisztásán épült fel, a tereprendezés során hatalmas földmunkát végeztek, és egy mesterséges dombot is emeltek, hogy az új kastély helyét kialakítsák.
Az építkezés 1857 és 1866 között zajlott egy bécsi építész tervei alapján. Később a kastély bal oldali oldalhomlokzatához földszintes pálmaházat és gótizáló kápolnát építettek. (Egykor a hátsó homlokzat egyik tornyát magas toronysisak borította, amelyet később tűzveszélyessége miatt le kellett bontani.) Saját áramfejlesztő-telepet is létesítettek Mikosdon, a főépület vízvezetékeit és központi fűtését Angliából hozatott anyagokból készítették.

A rezidencia körül kialakított kastélypark alapja egy 200 katasztrális holdas tölgyerdő volt, amelynek egy részét angol stílusú tájképi parkká alakították át a kastély építése idején. A parkban a már korábban is meglévő tó mellett az itt átfolyó patak felduzzasztásával egy új tavat létesítettek, amelyben hattyúk és halak éltek. A parkot két méter magas téglakerítés veszi körül; ezen a kerítésen két romantikus stílusú kaput emeltek, az egyik mellett erdészház, a másik mellett kertészház, kocsiszín és lóistálló állt. A kastélyparkban több pavilon és vadászlak is épült, illetve egy öt holdas szőlőskert is tartozott hozzá.

A taródházi Mikos família 1669-ben kapott magyar nemességet, majd 1825-ben magyar bárói címet, a família tagjai a kastély felépítése előtt a község központjában álló kúriát lakták, Mikos Ede báró 1873-ban bekövetkezett halála után lányaira, Olgára és Gizellára szállt az uradalom, mivel pazarló életmódot folytató fiát, Mikos (II.) Jánost kitagadta. 1876-ban azonban a két bárónő egyezséget kötött (II.) Jánossal, így évjáradék folyósítása fejében Mikos megkapta a sorokújfalui és a mikosdi uradalmakat.
Mikos (II.) János kedvtelésből irodalommal foglalkozott, „Sobri Józsi Amerikában” címmel színdarabot írt a híres rablóvezérről, s azt szombathelyi műkedvelőkkel elő is adatta. Ő alapította meg az első magyar tudományos-fantasztikus folyóiratot „Rejtelmes Világ” címmel. A földbirtokos Mikosdon postahivatalt is létesített. 
Érdekesség, hogy Mikos Ede idősebb lánya, Olga 1871-ben Mikosdpusztán tartotta esküvőjét herceg Yturbide Salvatorral, aki a mexikói császár örökbefogadott fia, mexikói trónörökös volt. (A császártól a hercegi rangot 1865-ben kapta.)

A kastélyt Mikos (II.) János 1881-ben megromlott anyagi helyzete miatt eladta két – ismeretlen nevű – helybeli lakosnak. (A bárói család (II.) János fiának, Mikos Józsefnek 1921-ben bekövetkezett halálával kihalt férfiágon.)
A kastélyt és az uradalmat az említett két helyi lakostól 1891-ben Zierer Vilmos bécsi bankár vásárolta meg. Zierer a 2155 katasztrális holdas birtokot mintagazdasággá fejlesztette, ekkor burgonyanemesítéssel is foglalkoztak Mikosdpusztán, és itt alakították ki a Dunántúl első mezőgazdasági öntözőrendszerét. (Zierernek a szintén Vas vármegyei Váton is volt kastélya és birtoka.)
A rezidenciában a századforduló táján gazdag és értékes berendezés volt, festmények és faragott bútorok díszítették; az ajtószárnyak szintén faragottak voltak, a kilincsek egyedi kialakítást kaptak. A kastély velencei tükrei és az ebédlőben sorakozó meisseni porcelán étkészletek szintén említést érdemelnek. 
A XX. század elején Zierer Ernőre szállt az uradalom, 1935-ben pedig már az ő örököseit említették a 2155 katasztrális holdas birtok tulajdonosaként. A Zierer családot a II. világháború idején deportálták, a kastélyt a környék lakói kifosztották. Az 1945-ös kisajátítási lista szerint Zierer Ernő örököseitől vették el a hatvanhárom szobás épületet.

A II. világháború végén orosz csapatok szállták meg a kastélyt, amelyek még 1946 nyarán is benne állomásoztak, komoly károkat okozva ezzel az épületben.
Az államosítás után először párt és szakszervezeti oktatási központot alakítottak ki a kastélyban, majd 1956-tól SZOT-gyermeküdülőt helyeztek el falai között. Ekkor részben át is alakították az épületet, a melléképületeket pedig lebontották. Napjainkban egy cég tulajdonát képezi az üresen álló, leromlott állagú épület, amelynek megkezdett felújítása félbemaradt. 
Az angol stílusú tájképi kastélyparkban a tölgyek mellett ezüstfenyők, jegenyefenyők, simafenyők, hársak, bükkök, platánok állnak, a kastélyhoz vadgesztenyesor vezet fel. A parkban ma is látható egy lóhere alakú szökőkút és egy fürdőmedence maradványa. A tó mára kiszáradt, a kastély közelében egykor több forrás is fakadt.